Aachen

Aachen. A. (franc. és ang.: Aix-la-Chapelle; holland: Aken, Aquen; lat.: Urbs Aquensis, Civitas Aquensis, Aquisgranum), a porosz Rajna-tartomány ugyanilyen nevü közig. kerületének fővárosa, nem messze a holland határtól. Három oldalról a Venn kiágazásai környékezik. A régi belső és az uj külső városból áll. (1890) 103,491 lakossal. Régi falának 7 kapuja közül még 2 van meg. Harmincegy temploma között legnevezetesebb a székesegyház, melynek magvát a metzi Odo által 796-804-ben a ravennai San Vitale mintájára bizanci izléssel épített, s 805-ben III. Leó pápa által felszentelt császár-kápolna (Capella in palatio) képezi. A templom nyugati portaléjának érckapui a 804-ik évből valók. A császárkápolnát más kápolnák veszik körül, ezek közt van az Aacheni magyar kápolna (l. o.), mindannyian csúcsives modorban építve. A magyar kápolnában őrzik a székesegyház kincseit, sőt ide hozták a mult század végén az ugynevezett Károly-szekrényben Nagy Károly maradványait is. A hagyomány szerint ugyanis Nagy Károly a császárkápolnában volt eltemetve. Mikor Nagy Károlyt 1165-ben kanonizálták, Barbarossa Frigyes császár felnyittatta a sírt, s a benne talált tetemeket a máig mutogatott, ugynevezett Proserpina-szekrénybe rakatta, melyből II. Frigyes császár 1215-ben a fentebb említett Károly-szekrénybe tétette át. Ezt a szekrényt aztán a mult század végéig a kórusoltáron őrizték. A sokféle hozzáépítés által eredeti formájából kiforgatott székesegyházat az 1849-ben alakult Karlsverein és IV. Frigyes Vilmos, valamint I. Vilmos királyok bőkezüségéből ujraépítettek. (V. ö. Nolten, Archaeol. Beschreibung der Münster- und Krönungskirche zu Aachen. 1818. Quix, Histor. Beschreibung der Münsterkirche zu A. 1840. Schervier, Die Münsterkirche zu A. und deren Reliquien 1853. és még Floss és Bock műveit.) A. gótikus tanácsháza 1353-1370-ben épült. A város (1891) budgetje 3.057000 márka. Van politechnikuma, ipar- és kereskedelmi kamarája, középiskolája, néhány jótékonysági intézete stb. 90 posztó-, 24 tű-, 15 kés-, 15 szivargyára, 45 vasöntője és gépgyára. Németország legnagyobb és legrégibb gyárvárosainak egyike. Tűt 1550 óta évenkint mintegy 20 milliót gyárt, üveggombot 410 millió darabot. A gyáriparához szükséges szén egy részét (több mint egy millió tonnát) a saját vidékéről nyeri. Kénforrásai alkálikus-muriátikusak, 35-45° R. melegek; a Kaiserquelle vize a legjobb; egyik fürdőházát «Magyar királynő»-nek nevezik. A belga-rajnai vasutak csomópontja. Aachen római eredetü, a III. sz.-ból való, 1531-ig a német császárok koronázási városa, 1815 óta porosz. - V. ö. Liebig, Aachen 1851; Beissel, u. o. 1886; Fromm, u. o. 1890; Broglie, Duc de, La paix d’Aix-la-Chapelle, Paris, 1892; Aix-la-Chapelle. Translated by James Donelan, Aachen, 1892.